Az európai szőlők számokban

A fenti ábra az EU tagállamok szőlőterületét (zöld csík) és a szőlősgazdaságok számát (lila csík) mutatja. Eléggé világos, hogy Európában három ország (Spanyolország, Franciaország és Olaszország) viszi a prímet a szőlőfelület vonatkozásában és ott van még Portugália és Romániai is a sorban. A gazdaságok számát illetően látványos, hogy Franciaországban mennyivel nagyobb az átlagos üzemméret, mint a 2 másik nagy esetében. Románia pedig abszolút kiemelkedik a szőlősgazdaságok számát illetően. Ehhez még annyi a slusszpoén, hogy van ott pár tucatnyi nagygazdaság, akik a szőlőterület kb felét uralják, a másik fele meg nagyon sok nagyon kicsi.

A szőlőterületek mérete mellett még az is érdekes, hogy az egyes európai országokban hogyan változott a szőlőterület 5 év alatt. Az Eurostat-nak 2015. és 2020. közötti adatai engem magyarként finoman szólva elszomorítanak. A portugálokat leszámítva, nálunk kiemelkedő a szőlőterület százalékos csökkenése. Igaz, hogy az EU egészében csökkent kicsit a szőlőterület ebben az 5 évben, de közben pár ország nagyot nőtt. Mivel itt százalékos a változás, ezért a nagy növekedés Olaszországban és Németországban volt.

Bortermelésben csipetnyivel jobban állunk, mint a szőlőterület vonatkozásában, hiszen nálunk a csemegeszőlő gyakorlatilag nem játszik, vagy statisztikailag nem látszik. A 2%-os bortermelésünk az EU országai között - az ábra tanusága szerint - nem valami sok. Mi vagyunk a csepp a pohár legalján. A történethez tartozik, hogy az EU szőlős-boros hegemóniája csökkenni látszik, mert olyan országokból, ahol 20 éve még szőlő is alig volt, ömlik a bor Európába és nem rossz borok, nem rossz árakon. Nekem az új zélandi szőlő-bor ágazat felfutása az iskolapélda ezügyben. Nemsokára részletesen előveszem ezt a témát.

A fenti ábra is sokatmondó. Érdemes megnézni a kereskedelmi adatokat. Én csak annyit emelnék ki, hogy az EU-ból exportált borok 44%-a 2 országba megy. Az Egyesült Királyságba és az USA-ba. Most már lekéstük ezeket, de 20-30 éve jó lett volna kicsit jobban rámenni erre a két piacra. Angliában például az egyik libanoni borászat, a Chateau Mushar ismertebb, mint bármelyik magyar. Pedig Libanonban annyi szőlő van, mint nálunk egy közepes borvidéken. Csakhát a marketing az ilyen. A libanoniak meg főleg a Mushárék nem röstellettek marketingolni...

Szomorú vagyok és szégyellem magam, meg lehet, hogy csak túlzottan nekibúsultam...