Szamorodni ON - Szomorúság OFF

Idáig abban voltam, jogy június 21., a leghosszabb nap az északi féltekén, vagyishogy, amikor a legtovább van világos, az a Szent Iván éj. Aztán szólt a Mark barátom, hogy ez hülyeség, mert a Szent Iván éj az pár nappal később van. Nekem így is jó, de ilyenkor úrrá lesz rajtunk az a snassz, afektálós szomorúság. Hónapok óta mondogattuk, hogy "na mit szólsz, milyen sokáig van már világos". Most meg arra fogunk holnap felébredni, hogy ez a nap már egy kicsit rövidebb lesz. Régebben nem voltunk ilyen snasszok, meg afektálósan szomorkások, de ez van, most már ördög vigye. Viszont van pozitívum is. Utálunk szomorkásak lenni, pláne, hogy nekünk Vinoszkópos borbuziknak a pohár is mindig félig tele van, úgyhogy gondolkodtunk és cselekedtünk.

A szomorkásság offolására a legjobb megoldás a szamorodni. Ezügyben demagóg vagyok és imádom a szamorodnit... a jó szamorodnit. Igazság szerint nekem inkább szamorodni, mint aszú. A kevesebb nekem gyakran több, meg a szamorodnit természetesebbnek, kevésbé mesterkéltnek tartom. Tudom, hogy nem jó szó ez a mesterkélt, csak lusta vagyok jobbat találni. Az a lényeg, hogy a szamorodni esetében nem kell bajlódni az aszúsodott bogyók válogatásával, azt is jelenti ez a lengyel szó, hogy "úgy, ahogy termett" ha jól tudom, de lusta vagyok most utána nézni. 

Szóval június 21. ragyogó szép nap és mondják, hogy délután 3 körül fordul át a nap keringése, vagy valami ilyesmi, tökmindegy, úgyhogy felbontottam a Béres édes szamorodniját. Azért ezt, mert most írtam róluk, hogy a reptér prémium fehérbora lett a Furmintjuk és volt egy csúcsszuper rendezvény a reptéren, ahol annyit ihattam a Béres furmintból, amennyit akartam. Imádom az ilyen sztorit, ittam is 3 pohárral, mit a művelt alkoholista... Döbbenet az a bor, de most a szamorodni a téma. Öten voltunk, úgyhogy kb. mindenkinek jutott egy deci, nekem spec kicsit több, mert úgy öntöttem, hogy az utolsó pohárba is elég jusson, úgyhogy az utolsóba, a magaméba még egy kicsit több is lett. 

És milyen a Béres szamorodni? Ittam már pár szamorodnit, meg azért sokat is vártam tőle, de az a bor tényleg meglepett. Ilyen jó szamorodnival még nem találkoztam. Annyira különleges, annyira alkalmi, hogy az ember feldobja az agyát... falumbeliesen szólva. Egy deci elég is egy emlékezetes borélményhez. Nem emlékszem az árára, meg kivételesen nem is ezt néztem, amikor megvettem, de asszem nem volt drágának mondható. Biztos megtehetném, hogy veszek egy üveggel és megiszom egyedül, vagy másodmagammal, de nem vagyok ilyen. Meg ez a bor sem ilyen. Erre a borra valahogy jó várni, valahogy jó erre a tényleg szuper borélményre vágyakozni. 

December 21. - a legrövidebb nap - idén csütörtök lesz. Lehet, hogy akkorra már beviszem a cserepes fenyőt, hiszen vasárnap Karácsony, a Mikulásvirágom remélem szépen berózsaszínesedik, a koszorún ég majd 3 gyertya, a negyediket majd Karácsony este vasárnap gyújtjuk meg, az lesz a negyedik vasárnap. Aznap majd megint felbontok egy Béres szamorodnit és megisszuk öten... ha az élet úgy akarja.

Szamorodni ON, szomorúság OFF... már nem vagyunk ilyen afektálósan szomorkásak, sőt várjuk a december 21-et. Odáig meg élvezzük a napokat. Ha egy kicsit rövidülnek, akkor is.