A szőlő a biológiát szereti
Az 5000 éve művelt szőlő csak az utóbbi alig 100 év során találkozott kémiával. Hiába, a megszokás nagy úr - a növényeknél is. Kevesebb kémia, több biológia... a szőlő így szereti.
A képen egy szép zöld szőlőlevél látható, ami tele van klorofillal. Fehérrel rátettem a klorofillmolekula szerkezeti képletét, csak érdekesség képpen. Erre a molekulára nyugodtan mondhatjuk, hogy az élet alapja, hiszen ez nyeli el a fény energiáját amely szükséges a kémiai folyamatokhoz. Amúgy eléggé hasonlít az emberi vérben lévő hemoglobinhoz, amely nélkül az ember sem létezhet. Amúgy a klorofill a nevét a görög khlórosz és a phüllon szavak ősszetételéből kapta. Az első azt jelenti, hogy zöld, a második pedig azt, hogy levél. Találó név, hiszen a levél a klorofilltól zöld, meg a zöldalgák is, csak mellékesen.
Ha rápillantunk a klorofillmolekulára, akkor első pillantásra nagyon komplikáltnak tünhet, pedig a valóságban egyszerű, mint a 100 darabos puzzlejáték. Középen van egy magnézium atom, ez a lelke, körülötte pedig 4 nitrogén. Ezért is kell a növénynek magnézium és nitrogén, mert ha nincs elegendő, elegendő felvehető a talajban, akkor nem képződnek új klorofill molekulák és a növény sárgul és a teljestménye romlik. Ez annyit jelent, hogy nem tud megfelelő mennyiségű szénhidrátot képezni a levegő széntartalmából. Szóval a molekula szívében magnézium és nitrogén, a többi "csak" szén, meg oxigén és hidrogén. Nem véletlen kell víz is a növénynek... ezért meg sok másért, tápanyagtranszport, hűtés stb. Nem ragozom, tiszta kémia...
A növény és így a szőlő is a biológiát szereti. Hogy miért? Régi história. Hazánk területén már jóval a honfoglalás előtt termesztettek szőlőt, főleg a római Probus császár (i.sz. 232. i.sz 282.) bölcsessége miatt. A rómaiaknak meg volt idejük, meg eszük okosságokat kitalálni. Egyik okosságuk az a mondás, hogy "Similis simili gaudet". Ez kb annyit jelent, hogy a hasonló a hasonlónak örül, vagy szeritem szebb úgy, hogy a hasonló a hasonlót szereti. Jó, mondjuk a rómaiék azt is kisütötték, hogy "Diversas diversa iuvant" vagyis az ellentétek vonzzák egymást. Nyilván mindkettőnek magvan a megfelelő valóságtartománya, de a növények esetében, vagy konkrétan a szőlő esetében egészen biztosan az előbbi a mérvadó. A szőlő ugyanis nem egy vegyület, hanem egy végtelenül összetett biológiai rendszer, amelyben végtelen csodálatos biológiai folyamatok mennek végbe. Ez a nagyszerű, csodálatos növény pedig évezredek óta ad sok sok örömet és jó érzést az embereknek. Az évezredek alatt pedig a szőlő, mint egy biológiai rendszer, éghajlattal, talajjal és biológiával találkozott. Megjegyezném, hogy a metszés ugyanúgy biológiai hatás, mint a szüret és sok más, ami a szőlőben történik. Aztán jött a 20. század. A szőlőbe is betört a kémia. Szórták a műtrágyát, ahogy a csövön kifért, pestiesen szólva. Ja, hogy szegény szőlő elvékonyodott bőrszövete kevésbé tudott ellenállni a gombahifáknak, meg a természetes védekező mechanizmusok is takaréklángon pislákoltak. Kit érdekelt. A vegyi gyárak öntötték a szintetikus permetszeteket, a termelő meg permetelt. Beszéljenek a számok. Az EU-ban a szőlőt a mezőgazdasági terület 1,8%-án termesztik. És itt peremetelik ki az összes gombaölőszer 25%-át. Szegény szőlő, jobbat érdemelne, kevesebb kémiát és több biológiát.
És van jobb? Vannak biológiai termékek, amelyek segítik, védik és támogatják a szőlőt? Igen vannak. A természetből izolált hasznos, élő baktériumok, algák és gombák vannak az AGRO.bio által forgalmazott mikrobiológiai csúcstermékekben. Ezek megfelelő használata jól fejlődő, ellenálló, stressztűrő szőlőt eredményez, amely régen, vagy talán sohasem tapasztalt minőséget és ízgazdagságot eredményez.
Erről fog szólni az AGRO.bio és a Profeed különleges rendezvénye október 18-án Bugyiban a Forstner vadászkastélyban. Ja meg a Chardonnay-ről, de ez egy másik történet...
Bónusz trekk: Mindig van bónusz trekk, pont itt ne lenne. Ha a Tisztelt Olvasó, Kedves Borbarát egy élelmiszeren az E számok listáját olvasgatja és azt látja, hogy E 140, akkor ne aggódjon. Az a klorofill, ami szép zöldre színez egyes élelmiszereket. Amúgy a 100-zal kezdődő E szám egyértelműen engedélyezett élelmiszerszínezéket kódol. A 2 vel kezdődő 3 jegyű számok a tartósítószerek, 3-mal pedig az antioxidáns adalékok kezdődnek. Pl.: E 300 az L-aszkorbinsav, vagyis a C vitamin.
Amúgy Kedves Olvasó, az Ön szervezete is egy biológiai rendszer. Azért tegye a szívére a kezét, ugye, hogy Ön is inkább a biológiát preferálja a kémiával szemben? Alma, vagy C vitamin tabletta? Sárgarépa, vagy karotincseppek? Ennyi dióhéjban...
« Vissza
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie ! A bejelentkezéshez regisztráció szükséges.