Bormarketing 3.0. Juliet Victor.

Sok hibám van ugyan, de az biztos nincs köztük, hogy beképzelt vagyok, ezért aztán talán nem beképzeltség, hogy az átlagnál valamivel jobban ismerem a magyar borvidékeket, meg borászatokat. Juliet Victorról viszont nem hallottam. Rákerestem mindjárt a telómon, meg a fenti képet is a telóval kattintottam, aztán hogyismondjam…
Lesokkolt.

A tokaji borvidék egyik – ha nem a – legszebb falujában, Mádon van a pincészet, ahol 6 nagyon nagyon jó dűlő terméséből készítenek bort. Azt hiszem, nem tévedek, hogy csúcs igényességgel és csúcstechnológiával dolgoznak és ez bizonyosan érződik a borokon. A képen lévő 6 puttonyos aszú a csúcsboruk, ami nagyrészt furmintból (mi másból) meg egy kis hárslevelűből és - ami kíváncsivá tesz - még egy kis sárga muskotályból készül. Ha jól láttam, ez a 2017-es évjárat a múlt évben megkapta a Decanter Platina érmét, amitől borügyben nincs feljebb. Ez nagyon nagy dolog, restellem is, hogy biztos átaludtam, pedig ebből már régen innom kellett volna. Ami még egy kicsit (nagyon) meglepett, hogy mi az a véletlen, hogy az előző írásban marketing témában említett borászat is pont Mádon van és csak a mádi patak választja el szinte a Juliet Victor borászattól. Meg amúgy az eddigi kedvenc tokaji borászatom is ott van Mádon kb. egy kőhajításra.

Szóval bormarketing…
Korábban írtam a varázsburokról a Dom Pérignon példájával, aztán a Royal Tokaji eladáshelyi marketingjéről és most kénytelen vagyok írni a minőség marketingjéről, vagy a minőségi marketingről – ez kb. egy kutya. Hátúlról kezdem, mint anno az újságokat.

Ilyen szépen összerakott és ilyen szépen fogalmazott internet oldalt borászatnak még nem láttam. Logikus, értelmes informatív és tényleg kíváncsi lennék rá, hogy ki az, aki ilyen szépen fogalmaz. Nem csak magyarul, de az angol nyelvű is szép, meg van kínaiul az oldal, biztos fontos piac a kínai, de az monnyuk nekem kínai.
Van egy kitalált logó. Ha Juliet Victor a márkanév, akkor jól néz ki fölötte a V betű meg mintha lenne két J betű és a két tükörképe. A V betűben a 6 szőlőbogyó egy kis fürtnek összerakva, talán a 6 dűlőjüket szimbolizálja, talán valami mást, amiben a 6-os számnak fontos szerepe van, mindegy is, fő, hogy valamilyen és vállalható.
A márkanév ütős. Mark is lehidalt tőle, amikor elmondtam neki a megfejtést. A Juliet Victor a tulajdonos monogrammja a repülésben használt betűjelölésekkel. Ott például nem mondják, hogy „A” mint alma, vagy Aladár, vagy „C” mint cica, mert a félreértések nagyon nagy kockázatot jelentenének. Ígyaztán minden betűhöz kitaláltak egy szót, ami minden nyelven érthető és a repülésirányítók kizárólag ezeket használják, A mint alfa, B mint bravo, C mint Charlie. A J-nek a Juliet, a V-nek a Victor a megfelelője. Ennyi dióhéjban.

A bor 2. rétege – ahogy a Dom Pérignon-os os írásban említettem, a palack. Kezdemfelülről. Amúgy azért raktam össze a képet kettőből, hogy baloldalt látszódjon az egész üveg, mellette nagyban a címkék. Szerintem nagyon jó irány, hogy nincs a palack nyakára egy színes koronás címer odabiggyesztve. Remélem, vagyok attól még magyar, hogy azt gondolom, hogy nem kell mindenhova magyar koronás címer, meg
lehet attól magyar a bor, hogy nincs felcímerezve. Ellenberger megértem, ha egy borászat ráteszi a címert, gondolván, hogy biztos erre harap a vevő.
A címke viszont kétségtelenül bátor. A tokaji borok címkéi olyan sztenderd natúrbézsek szoktak lenni és arra szépen arannyal ráírják amit kell, feketével és/vagy arannyal. Ebben meg van svung. Nem tudom, mi ez a kép, de a piros, meg a zöldes szín kicsit nemzeti is, meg szőlős is, jó az a kis fehér a márkanévvel és az arany keret, meg a logó szépen összejött. Nekem azt sugallja az egész megjelenés, hogy ez a borászat bízik magában és a boraiban, mer kiszakadni a sablonokból, mer más lenni mint a többiek és mintha azt üzenné, hogy beelőznek mindenkit, aztán aki akar majd megy utánuk, aki meg nem, az leragad a 200 éves hagyományoknál. Amúgy az se rossz.
A bor ára, mint marketing üzenet. Azért a minőség, amit a Decanter platinája megkérdőjelezhetetlenné tesz, meg a különlegesség, meg a jövőbemutató bátor svung az árcédulán is meglátszik. Ez azért nem az a bor, amit a harddiszkontban megveszek vacsi utánra, meg csakúgy ebből nem húznám ki a dugót. Ez a szerintem korrekt kb. 25 ezer froncsi árával egy igazi ünnepi-alkalmi bor.

Mit csinált a marketing csak azzal, hogy láttuk a Juliet Victor internet oldalát és a csúcsborát?

Felkeltette a figyelmünket, elkezdtünk érdeklődni a boraik után, elkezdtünk vágyakozni arra, hogy beleigyunk (fogadni mernék, hogy a marketinges hallott az AIDA modellről – egyszer majd még írok róla). Az az érzésem, hogy a közelgő születésnapomra Mark 2 palackkal fog beállítani, nehogy egy kevés legyen. Én meg most tudom, hogy nem lesz kevés az egy, hiszen egy ilyen jóból nem kell sok… A másikat majd eltesszük Karácsonyra.

Bónusz trekk: Amúgy Mádon nem csak nagyon nagyon menő borászatok vannak, nagyon szuper boros programokkal, de abban a kis faluban van Magyarország szerintem harmadik legszebb zsinagógája. Igaz magyar borkereskedő zsidók építették és jártak ide, de ez egy másik történet. Az elsőt, a világ legszebbjét nyilván mindenki ismeri, a második a szegedi (szerintem) amelyik kívülről talán még… meg a kertje (Lőv Emánuel kertje) pláne. És a harmadik Mádon. Ez nem olyan nagy ide csak kb. százvalahány ember fér be, mégis minden évben nagyon sokan jönnek ide, Schwartz Ábrahám rabbi iránti tiszteletből. Ő amúgy Mádon született lassan 200 éve és ő volt Beregszász és Mád rabbija a 19. században.

To cpt. Ms Golf