Az olasz professzor megmondta…

Szóval a plenáris ülés díszvendége/fő előadója Roberto Zinori professzor volt, aki az Udinei Egyetem Élelmiszertudományi karának vagy tanszékének (már nem emlékszem, de mindegy is) fő szőlész-borász professzora.
Az előadása arról szólt, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézni a szőlő-bor ágazatnak. Az első kihívás a klímaváltozás.
Nagyon jó ábrákon mutatott be 40 éves adatsorokat (1975-20015 között) amelyek tanúsága szerint egyre korábbra tolódnak a szőlő egyes fejlődési fázisai. A különböző területek és fajták átlagában 40 év alatt 10 nappal korábban fakad a szőlő. A virágzás átlagosan 15 nappal előbb történik és a szüret 24 nappal került korábbra. Ezzel a ténnyel az a helyzet, hogy jócskán túlmutat azon, hogy „előbb van, előbb kell csinálni”, például a szüretet. A számos negatív összefüggés talán legegyszerűbbje, hogy a szőlőnek a 25 Celsius fokos nyári meleg lenne a legjobb. A 30 fok fölötti, egyre gyakoribb hőség erősen stresszeli a szőlőt és nem kedvez a beltartalmának. Zárójelben jegyzem meg, hogy ha már minden is stresszeli a szőlőt, meg a meleg is, akkor lassan időszerű lenne jobban odafigyelni az olyan biológiai megoldásokra, amelyek segítenek megőrizni a vizet a talajban, hogy a növény jobban tudja magát hűteni, plussz egy algakészítménnyel erősíteni a szőlő stressz tűrését.

A másik kihívás Zinori professzor szerint nem éghajlati, úgyhogy ezzel főleg lehet és kell is tenni valamit. Az a lényeg, hogy az Európai Unióban az összes mezőgazdasági terület 1,8%-án termesztenek szőlőt. Viszont! Viszont ezen az 1,8% szőlőterületen permetezik ki az EU-ban felhasznált gombaölő szerek 25,1%-át. Na ez viszont olyan durva aránytalanság, amit nem vesznek be Brüsszelben a „hozzáértő” öltönyös, aktatáskás környezetvédők. Mondta is Zinori, hogy lehet szakmailag érvelgetni, hogy a szőlőt mégse kellene egy kalap alá venni a szántóföldi növényekkel, meg a fertőzési nyomás, meg hogy csak egészséges szőlőből lehet jó bort, meg minden. Viszont a „környezetféltő környezetvédők” azt mondják, hogy pont azért ad az EU annyi zsetont kutatásra meg mindenre, hogy oldják meg ezt a „pöti problemát” és legyen kedvesek 2030-ra lefelezni a permetszereket, főleg azokat, amiket be nem tiltanak addigra.

Zinori professzor előadása természetes módon felvet egy nagy kérdést. Mit lépnek erre a növényvédő szer gyártók. Például a Syngenta, amelyik már vagy 40 éve toppon van a szőlővédelem területén és aki mindig az elsőként rúgja be egy új nagy korszak kapuját. Legközelebb erről írok majd.

Bónusz trekk: Ha lenne olyan a tisztelt borbarátok/olvasók között, aki szeretné alaposan megnézni a Zinori előadás nagyon látványos kép/ábraanyagát, akkor írjon, küldöm.